Nemkívánatos érzelmekről és a valóságról…

Annyira komolyan vesszük magunkat, hogy képesek vagyunk azonosulni a mindenkori érzéseinkkel és gondolatainkkal. Belebetegszünk lelki fájdalmakba és még bele is halunk akár, pedig: mi a lelki fájdalom? Hol van? Mekkora? Milyen színű, szagú? Meg sem lehet fogni. Mi mégis belebetegszünk és belehalunk. Mindenki lelki betegségben hal meg, aki nem az öregség, baleset, mérgezés, gyilkosság áldozata – és még ezek esetében is… de ehhez sokkal hosszabb írás kellene. Még egyszer: minden testi betegség: lelki betegség, tehát az érzelmeinkbe betegszünk bele, az érzelmeinkbe halunk bele, az érzelmeinkkel teremtjük magunknak a valóságot. Igen, ez a legdurvább: mindig, minden pillanatban benne élünk az érzelmeinkben, elhisszük, hogy szenvedésünk nem más, mint a világ… Tovább olvasom