Szaturnusz Bakba lépésére

Ma reggelre már úgy ébredtünk itt Szegeden (is), hogy a Szaturnusz, aki a görög mitológiában Kronosz, a nagybetűs REND és IDŐ ura, belépett saját jegyébe, a Bakba. Nemsokára a Nap is követi…

Pár nap múlva bővebben is visszatérek a Bak Szaturnusz jelképiségére, arra, hogy milyen idők szelei fújnak a következő években. Most azonban egy ízt osztok meg Veled, amely kiválóan érzékelteti a Nyilas idealizmusából a Bak valóságlátásába lépő Szaturnusz minőségét.

Szabó Lőrinc Különbéke című verse legyen útitársunk a Bakban járó Szaturnusz idején, amikor a belső békét keressük, és esetleg a kinti zajban nem leljük:

 

Ha tudtam volna régen, amit
ma már tudok,
ha tudtam volna, hogy az élet
milyen mocsok,

nem fütyörésznék most az utcán
ilyen vigan:
valószínűleg felkötöttem
volna magam.

Régen, mint az álmok tékozló
más fiai, 
azt hittem, lehet a világon 
segíteni,

azt hittem, szép szó vagy erőszak
ér valamit 
s az élet, ha sokan akarjuk,
megváltozik.

Minden szörnyübb, mint hittem akkor,
fiatalon,
de, hálistennek, egyre csökken 
az undorom,

egyre jobban bírom az évek 
förtelmeit,
és az idő és a közöny már 
fertőtlenít.

Mert fátylát sorra dobta minden,
egymás után,
s harminchárom évem ma átlát
minden szitán:

látom, sokkal több a mocsok, mint
az ifjukor
sejteni bírta volna bennem
valamikor,

látom milyen rútul becsapják 
a baleket,
s hogy a balek azért balek, mert
mást nem tehet,

s hogy az ész az érdek rimája,
és hogy magát
sugaras hőssé a bitang is
hogy költi át,

s ha van is, kézen-közön elvész
az ideál,
és hogy nem hozhat egyetértést, 
csak a halál, -

s mert mindez mégcsak nem is aljas,
nem szomorú,
s minden dolog apja valóban
a háború:

úgy nézem elszánt nyugalommal, 
az életet,
mint reménytelen lepratábort
vagy harcteret.

Ha egyszerre tudok meg mindent, 
hogy itt mi van,
egész biztossan felkötöttem
volna magam.

De valamit a sors, úgy látszik,
akart velem:
megmutatott mindent, de lassan,
türelmesen:

különbékét ezért kötöttem
a semmivel, 
ezért van, hogy csinálom, amit
csinálni kell,

ezért becsülök úgy egy-egy jó
pillanatot,
ezért van, hogy a háborúban
verset írok

s a leprások közt fütyörészek
és nevetek
s egyre jobban kezdem szeretni
a gyerekeket.

Következő bejegyzésemben olvashatod asztrológiai soraimat is a Szaturnusz Bak jegyébe lépéséről.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Hozzászólások lezárva